Hibaüzenet

Strict warning: Only variables should be passed by reference eval() függvényben (/chroot/home/zimonyiz/zimonyizoltan.hu/html/modules/php/php.module(80) : eval()'d code 6 sor).

Cikkek, glosszák, szösszenetek

„A szivárványt festő fiú” Milan Rúfus születésnapján

Milan Rúfus, a kortárs szlovák irodalom kiemelkedő alkotója 50 éves. Az évforduló ismét a közép-kelet-európai népek irodalomfejlődési párhuzamaira emlékeztet. A magyar olvasó számára ugyanis Milan Rúfus „nemzedéki élményeit" Simon István, Nagy László, Juhász Ferenc költészete hozhatja közelebb. Mindannyian történelem alatt élő osztályból származtak, eszmélésük egy nagy társadalmi forradalom idejére esett, e világfordító-sorsváltoztató cselekvésvágy lett költészetük egyik meghatározója. Hitük fénykörében örökítették meg osztályuk, a parasztság sorsváltását. A származás tudatuk azonban szembesítette is e hitüket a valósággal, amely fakóbbnak-sivárabbnak bizonyult, mint derű­jük rávetődő fényében látszott.

A Panorámai mutatványtól a filmfesztiválig

A panorámai mutatványtól a filmfesztiválig I–VI.
Déli Hírlap (Miskolc), 1970. december 28.–1971. január 4.
 
 
Hetvenöt éve, 1895. december 28-án, Párizsban, a Boulevard des Capucines 14. számú házában nyílt meg a világ első állandó mozija. A Lumiére testvérek 33 főnyi meghívott közönség előtti vetítése (az akkor még inkább látványosságszámba menő) filmművészet időszámításának kezdte lett. Sorozatunk dióhéj-összefoglalója a miskolci film- és mozitörténetnek, egyben a film őskora előtt is tiszteleg.
 

Vezérlő kalauz irodalmi emlékeinkhez

Vezérlő kalauz irodalmi emlékeinkhez I–VI.
Déli Hírlap (Miskolc), 1973. október 1–6.
 
Szűkebb hazánk, Borsod–Abaúj–Zemplén nagy múltú történeti megyékből egyesült, alig több mint két évtizede. Székhelye az utolsó száz évben dinamikusan fejlődő, s e vidék természetes orientációját képező Miskolc lett. Ha a teljes értékű megyeszékhely szerepét be akarja tölteni, abaúji, zempléni, sárospataki, szikszói, gönci büszkeséggel kell átvállalni a térség teljes szellemi–kulturális örökségét. Az idei Múzeumi Hónap keretében erre vállalkoznak a rendező szervek, s ezt a célt szolgálja a József Attila Klubkönyvtárban nyíló Irodalmi emlékek B.-A.-Z. megyében című kiállítás is. Sorozatunk ehhez készült vezérlő kalauz.

Félszárnyú madár

Száz évvel ezelőtt, 1885. március 29-én született Kosztolányi Dezső. S éppen ma 80 éve József Attila. Az ő születésnapja 1964 óta nemcsak kerek évfordulókon jeles napunk, hanem évről évre, immár huszon­kettedik alkalommal a költészet napja. S sze­münk ott kell legyen ez alkalommal is vá­rosunk kóbor fián, Szabó Lőrincen, aki 85 éve, 1900. március 31-én született.

Grezsa Ferenc

Grezsa Ferenc
(1932–1991)
 
Grezsa Ferenc, Németh László-kutató volt, az életmű alighanem legjobb értője és ismerője. Az irodalomtörténészt minősíti, hogy kinek a munkásságába feledkezik. Bátor-e a legnagyobakat vállalni és vallatni. Grezsa a XX. századi magyar irodalom egyik legösszetettebb életművét kutatta és dolgozta fel, sajátos sorrendben. Előbb az író vásárhelyi korszakát, majd azt megelőző, legkényesebb háborús éveit, a Kisebbségben és a Szárszói beszéd viharait.

Ki a Szinva vizét issza...

Idő kellett, míg fölfedeztem, hogy gesztusaimban szülővárosom mozdul. A kishaza, Miskolc.
Debrecenbe, az egyetemre hárman kerültünk innen, egy időben, azonos szakra, egy ritka eszes fiúval közös szobába is a kollégiumban. A hovavalóság fitogtatásában létszámfölényt éreztünk, két főt csak Sopron állított még ki; mi pedig jobban bírtuk szuflával. Legalábbis úgy gondoltuk.

A tanár úr esete a Kisseriffel

Folynak a razziák Budapest közbiztonságáért. A rendőrség szolgál és véd. Természetes tehát, hogy a tanár urat is előállították. Kommandósok gyűrűjében kocsira lökött kézzel tizenöten. őrizték félóráig a budai körúton.  Fekete pullóvere, szakálla rárajzolódott a patyolatfehér rendőrkocsira. Semmi kétség, a tanár úr volt. A diákok jót röhögtek a villamosból!  Hát azért nagy izé a Totyi! Hogy adta a szentet, ne káromkodjunk, ne köcsögözzük egymást, ne rágózzunk az órán, dantei útról, erölcsi emelkedésről papolt, most meg elkapták. 

Lapszélre (Zsófika és Mónika)

Zsófika és Mónika tizenévesek, osztálytársak egy általános iskolában. Mónika napközis, a menzán ebédel, utána sétálnak, játszanak, majd megírják-megtanulják a leckét, ha kell, tanári segédlettel. Délután uzsonnát is kapnak. A napközi díjat havonta fizetik be tanárnőjüknek, a térítés összege a szülők egy főre eső keresetétől függ.
Zsófika is jogosult lenne a napközire, de nem veheti igénybe, mert sportol. Igazolt versenyző, mindennap edz.

[Kardinál szignóval] Totó Napjaink? 1973.3. ???

A Roráriuszról

Oldalak

Feliratkozás RSS - Cikkek, glosszák, szösszenetek csatornájára